Senki nem fejlesztett még a Vénuszon is működő chipet. Eddig, mert a NASA-é 21 napot kibírt a bolygóhoz hasonló közegben.
2017. február 12. 08:30
p
0
0
0
Mentés
Hiába van közelebb a Vénusz a Földhöz, mint a Mars, tudományt és közvéleményt mégis az utóbbi izgatja. Okkal, hiszen naprendszerünkben a Vénusz felszíni hőmérséklete a legmelegebb. Tegyük hozzá a bolygó sűrű, égető atmoszféráját, és rögtön egyértelművé válik, hogy néhány óránál egyetlen számítógép sem bírná tovább.
Egy 1982-es orosz leszállóegység óta senki nem kísérletezett a Vénusszal. Az egység valamivel több mint két óráig bírta.
A NASA tudósai viszont elvileg működőképes megoldással, hűtés és védőburkolat nélkül magas nyomású és hőmérsékletű környezetben tesztelt chippel álltak elő. A Forbes szerint az űrügynökség 2023-ban küldhet terepjárót a Vénuszra. Persze az is kell hozzá, hogy a chip bírja a 400 fok feletti hőmérsékletet, működjön az elektronika.
A Vénusz-chipnek elsőként a hőmérsékletet és a kémiailag reaktív atmoszférát kell kezelnie. A NASA-é a félvezető képességét extrém körülmények között is megőrző szilíciumkarbidból készült. A különféle egzotikus anyagokból álló drótok, vezetékek tűrőképessége szintén kiváló. A Vénusz atmoszférájához hasonló mesterségesen generált közegben tesztelték, és nemcsak bírta, hanem tökéletesen funkcionált is több mint 21 napon keresztül.
A szenzációs eredmény nem jelenti, hogy a chip máris kész a Vénuszra. Például a számítástechnika hőskorát idéző mindössze 24 tranzisztor van benne, de már dolgoznak a 100 tranzisztoros változaton.
Számítógép mellett működő terepjárót is kell tervezniük.
Már csak pár hónap, és kezdetét veszi Magyarország történetének második űrutazása. Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós és tartalékosa, Cserényi Gyula már nyár óta Amerikában tartózkodik, és az Ax-4 legénységének tagjaival lelkesen készül a nagy kalandra. Beszélgetésünk során betekintést engedtek egy olyan világba, amelyről talán sokan álmodoztak már.